Arsenic and old Lace egy klasszikus komédia erős 1940-es évek érzéssel. Mortimer Brewster történetét meséli el (S.Tompkinson), aki egy idősebb nénikéjét látogatja meg, hogy bejelentse neki közelgő esküvőjét. Érkezését követően Brewstert megzavarja, hogy az alapvetően vsszafogott vendéglátói lényegében tömeggyilkosok. A néni a bátyjával él, Teddyvel, akinek a meggyőződése, hogy ő Theodor Roosevelt és minden lehetséges alkalommal „Támadás!-t” kiált.
A darabot 1444 alkalommal adták elő a Broadwayen, de a legemlékezetesebb az 1944-es megjelenése filmen, Cary Granttel Mortimer szerepében.
Képek - Pictures
A The Big Interview - a nagy interjúban ST így nyilatkozik a műről:
"Félelmetes, amit teszünk, pillanatnyilag is áll a bál. Ez a mű több mint hatvan éve sikeres már. Kicsit olyan, mintha egy hullámvasúton ülnénk, amit az úton kell tartani, és közben még kapaszkodni is.”
...
A darabot 1444 alkalommal adták elő a Broadwayen, de a legemlékezetesebb az 1944-es megjelenése filmen, Cary Granttel Mortimer szerepében. Zavarja-e Tompkinsont, hogy minden csattanót Grant finomra csiszolt árnyékából kell kiemelnie? „Nem aggódom, amíg mindenki megkérdezi, hogy milyen ijesztő lehet ez számomra! (..és nem látszik magától! A ford.) A film mindig is a kedvenceim közé tartozott, de képesnek érzem magam arra, hogy a szerepet magamtól játszam el, amint sikerül azt a felejthetetlen hangot kiűzni a fejemből.”
...
Kesselring komédiája már 64 éves, de Tompkinson nyomatékosan elutasítja, hogy elavult lenne. „A nézőközönségünk nagyságából és a pozitív visszajelzésekből ítélve, a darab kiállta az idők próbáját.” Tompkinson arra is rámutat, hogy az amerikaiak a nézők között, akiknek ismerős a darab számos Broadway-feldolgozása, kedvükre valónak találták ezt a felújítást.
A darab egyik legnagyob húzása, - az angol és az amerikai nézők kedvére- Michael Richards jelenléte, akit milliók ismernek, mint a felejthetetlen Kramert a Seinfeldből. (egy filmsorozat. – A ford.) Hogy tetszett Tompkinsonnak együtt dolgozni amerika egyik legnagyobb komikusával? „Élvezetes volt. Hogy őszinte legyek, igazán elhúzták előttem a mézesmadzagot, mielőtt megkaptam a szerepet.
Igazán nagy rajongója vagyok, és ez eddig a legközelebbi, amikor egy olyan személyiség mellett dolgozhattam, akit Buster Keatonhoz vagy Jacques Tatihoz lehet hasonlítani. Ilyen lehetőség egyszer adódik egy életben, és én két kézzel ragadtam meg. Ő egy nagyszerű fickó.” Azt is elmondta, ogy szerinte az amerikai sztárok beáramlása a WestEnd-re, általában véve nem egy rossz dolog. „Szerintem sok embert behoz a színházba, aki egyébként nem jönne. A színháznak nézőkre van szüksége, így ez csak jó dolog lehet.”
... |